A pszichodrámáról

A pszichodráma olyan terápiás, személyiségfejlesztő  és önismereti- (csoport)módszer, amely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul.

A pszichodráma eredetileg Jacob L. Moreno által a huszadik század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti és feltáró jellegű csoportpszichoterápiás módszer, amelyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején. Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába.

A pszichodráma módszere a beszéd mellett a játékot, a testi élményeket is használva segíti elő a problémákra való rálátást, a változást. A pszichodráma játék egy mély önfeltáró technika, amelynek során a gondolatokkal, érzelmekkel, érzésekkel egyszerre lehet dolgozni, és amely lehetőséget ad a problémák hátterének feltárására. Ezáltal lehetőséget nyújt a tartós, lényegi változásra. Az önismereti pszichodráma segítséget nyújthat kapcsolataink minőségének a javításában, kommunikációs és konfliktuskezelési nehézségeink csökkentésében, vágyaink, céljaink megértésében és elérésében, mások jobb megértésében, érzéseink megfogalmazásában, igényeink képviseletében.

A pszichodráma élményt is nyújt: az együttjátszás, a közös alkotás során sok lehetőség van pozitív érzelmek átélésére, a spontaneitás, a kreativitás erősítésére.

A pszichodráma csoport kis létszámú (10-18 fő), zárt csoport. Az első alkalmakon lehetőség van a módszer kipróbálására, ezt követően a csoporttagok elköteleződnek a csoport folytatása mellett. A személyes történetek, érzések megosztását segíti a titoktartás, és az, hogy a csoporttagoknak nincs egymással kapcsolata a csoporton kívül.